Idén rendkívül hideg tél volt, továbbá jövőre lesznek a parlamenti választások. Mindebből világosan következik, hogy most érdemes elolvasni Térey János 2015-ben megjelent terjedelmes hőskölteményét, A Legkisebb Jégkorszakot. A mű, amikor a könyvesboltokba került, heves vitákat váltott ki. Voltak, akik remekműnek nevezték, voltak, akik fáradt alkotásnak tartották, bár ők sem vitatták például a szerző hatásos nyelvhasználati leleményeit.

A tél és a parlament azért kerül ide, mert Térey János, a költő, drámaíró, esszéista úgy keveri a lapokat, hogy hihetnénk, irodalmi hamiskártyással állunk szemben. Mert az szinte lehetetlen, hogy természeti-társadalmi sci-fi és szexuális aberrációleltár összeférjen ismert (vagy könnyen ráismerhető) mai közszereplőkkel, celebekkel, és mindezt még át is szője egy jól végződő romantikus történet. A versről, a többnyire emelkedetten hangzó ötödfeles jambusokról (lásd Shakespeare) se feledkezzünk meg, amit időnként párbeszédes drámabetétek tagolnak.

Igaz, ez a technika Téreynél már nem tétova irodalmi kísérlet, hiszen vannak előzményei. Például a Protokoll, amelynek főszereplője, a diplomata Mátrai Ágoston, aki most is főszereplő, bár nem teng annyira túl, hogy az ő története, azaz hogy  ötvenkét éves korában apa lett, háttérbe szorítaná a másokét.

A Bajor Gizi Színészmúzeum fontos helyszín. A jégkorszak idején a radikálisok főhadiszállása, amelyet aztán úgy foglalnak el a kommandósok, hogy foglyot nem ejthetnek

A sci-fi azzal indul, hogy Térey János tűpontosan felidézi az izlandi tűzhányó, a nevét leírni is nehéz Eyjafjallajökull 2010. március 20-ai kitörését, amely az európai légiközlekedést megbénító vulkáni hamuval tette magát emlékezetessé. Térey János ezt az eseményt nagyítja föl (tulajdonképpen nem volt nehéz), hogy vele magyarázza a Földet veszélyeztető, új jégkorszak kezdetét.

A jégkorszak hatását azonban nem világméretekben elemezi, hanem egyetlen városra, Budapestre szűkíti le, de leginkább a XII. kerületre, annak is a svábhegyi luxusnegyedére. Ami szorosan összefügg a társadalmi sci-fivel. Térey megbontja az időrendet, ugyanis A Legkisebb Jégkorszak miniszterelnöke, Radák Zoltán Orbánt követi, ami éppen nem tényszerű 2010-ben, de kicsire nem nézünk. (Apróság az is, hogy a miniszterelnöki rezidencia Téreynél a Sándor-palota, de jogosan, mert korábbn egy miniszterelnök annak álmodta.)

A történet, amelyben jó magyar terroristák végeznek a szocdem miniszterelnökkel, amúgy is tiszta fikció, amit csak egyesek szemében zavartak a konkrétan lefordítható (régen azt mondták, „áthallásos”) betétek.

 A svábhegyi tüdőszanatórium, amely szomorúan elhagyatott állapota után legalább Térey Jánosnál újra életre kel

Voltaképp nincs is áthallás: Térey János világosan, tagoltan és ironikusan mondja, amit mond. A magyar „felső tízezer” szánalmasan törpe frusztráltságát, kisebbrendűségi érzéseit veti papírra, de azzal a míves részletességgel, ami az olvasó fejében élénk képpé tud összeállni. Nevethet és dühönghet. Egyébként nekünk, a többségnek mi köze van ehhez a világhoz, miért pazarol rá Térey János ennyi energiát? Hogy világosan lássuk, ők vannak hatalmon, őket kell túlélni (nehéz lesz).

A  miniszterelnök Radák sem különb Deákné vásznánál, ő is – mint a peremről sokan mások – Nyugat alkonyát várja, „És hervasztó szociáldemokrata-jobbközép / Kényszer-nagykoalició" élén állva az Európai Unió széthullását vizionálja. Ugyanakkor élvezi a luxust, a Róma végnapjai előtti szaturnáliákat, és közpénzen zugligeti villát szerez, hogy abban fogadhassa (egyik) szerelmét. Mert az eposzban vannak pikáns részletek is, ahogy azt már Homérosz óta megszokhattuk.

Végül egy kis tanács arról, hogy hogyan kell olvasni A Legkisebb Jégkorszakot. Rajongva, felháborodva, körülbelül úgy, amint egykor az olvasók fogadták a Zalán futását. A 25 éves Vörösmarty Mihály 1825-ben megjelent eposza regény. Akárcsak Angliában Walter Scott korabeli életműve, vagy Franciaországban a magyar írónál két évvel fiatalabb Victor Hugo, akinek romantikus nagyregénye, A párizsi Notre-Dame is formálódott már (megjelent 1831-ben). Ami Nyugaton prózában írt regény, az nálunk versben születik meg. A Legkisebb Jégkorszak formailag úgy tekint hátra, hogy a jövőt pásztázza. Pontosan abból az indítékból, ami miatt Vörösmarty Görbőn az eposz első énekében keményen leszögezte:

A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb

Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.

A dicső múlttal szemben (amikor a hős még a „párducos Árpád” volt), Térey János a „tehetetlen kor” bárdja lett. Az úgynevezett rendszerváltás után negyedszázaddal más nem is lehetne.

Térey János: A Legkisebb Jégkorszak. Libri Könyvkiadó, 2015. (Második, javított kiadás.)